Koránkelős, borostás, kávét ivós, mégis egy darabig nyomi délelőttön, viszont aránylag nyugis melós napon vagyok túl. A gondolataim már az estén, illetve az elkövetkezendő napokon jártak, és járnak most is. Nem tudom, le lehet-e írni, milyen érzés várni valami nagyon jóra, nekem most nem menne. Ehelyett inkább csak érzem, és élvezem, ahogy minden porcikám bizsereg a gondolatra is :D

Két nap pihi következik, szeressük... :)