Este van...sötét és sejtelmes, amilyennek egy estének lennie kell. Lassan lefekvészem, mert holnap koránkelés. Délután ugyan töltöttem némi időt vízszintesben, de azt nem lehetett alvásnak nevezni  A délutánom eltelt, végre itt a jókis székem, szóval már kényelmesebben ülök a gép előtt. Az élet apró örömei :) Bár annyira nem is mókás...namindegy.

Nos, miután hosszú perceket töltöttem gondolkozással, hogy mit is írjak, inkább nem erőltetem...akit vártam, nem ért ide :( Majd talán holnap...