...és akkor megszólalt a rádió. Korán, nagyon korán. Éjjel is, miután nagy nehezen sikerült elaludnom, valamelyik szomszédban megszólalt a kaputelefon, de olyan hangerővel, hogy szerintem egyszerre 3 lakásban ugrottak ki az ágyból, hogy felvegyék.
Ma a kedvességes takarítónénink lelépett :) Legalábbis egy korai kollégám látta megérkezni...aztán elmenni :) Kapott valakitől egy óvatos felszólítást, miszerint ne feledje emberi állapotba hozni a konyhát (ami egyébként is a feladata, de utóbbi időben nem vitte túlzásba), és lehet, hogy ettől sokallt be - ez persze csak spekuláció :) Lényeg az, hogy a konyha gyakorlatilag egy kiadós buli utáni állapotot mutat, és innentől mindenki automatikusan indulónak számít a "not my job (nem az én dolgom)" háziversenyen :) Mindenki szép körültekintően elmossa azt, amire épp szüksége van, de semmi többet, és mivel az épp elmosott cucc később ugyanúgy elhasználódik, a mosatlan edények halmaza gyakorlatilag folyamatosan cirkulál, de mindig ugyanakkora marad :)
Ezenkívül egyébként jól vagyok, mert jól lenni...jó :P
Update: Íme néhány képi bizonyíték a fenti esetről (nem...nem a koránkelésről :P)
Tájkép csata után...
Itt egy kép állott korábban, ami a mocskos(an hagyott) vízautomatát ábrázolta aktuális állapotában, de az üzemeltető cég "kérésére" letöröltem, mert én olyan kis engedelmes, és konfliktus-kerülő vagyok
(mellesleg a kép szerintem inkább a takarítónő munkáját "dícsérte", minthogy az említett céget, dehát...)
