Egy ideje nem írtam...a miérteket nem feszegetem, eccerűen csak nem és kész  Nade most itten vagyok, és van néhány írnivalóm, szóval reszkessetek 

Először is egy korábbi sztori. Gyorsétteremben a kiszolgálásra várva fél füllel hallom a szomszéd rendelést. Odanézve látom, hogy idősebb pár rendel, egész pontosan feleség rendel, férj pedig csendesen vár. Kiszolgáló jányka készséggel kérdezi, mit innának. Feleség ásványvizet kér, aztán odafordul a férjéhez. Kiszolgáló jányka is kíváncsian néz a bácsira, aki ártatlan arccal, gondolkodás nélkül rávágja: sört.

Munkahelyen hajtás van mostanában, ezért estére sikeresen kipurcanok. Hogy mennyire nehéz kibírni az utóbbi napok tempóját, azt az is mutatja, hogy a pandánk nem bírta a feszültséget:

A mai reggel egy kis dugóval indult, bár van egy olyan sejtésem, hogy mi még jobban jártunk a 15 perces késéssel, amit a munkahelyig sikerült összeszednie a busznak. Ilyen volt a helyzet a Budafoki út egyik kereszteződésében:


A hazafelé utat pedig egy motoros, vagyis egész pontosan a sisakja színezte ki egy kicsit. Sajnos csak a telefonom volt kéznél, így egy kicsit homályos lett, de azért a lényeg látszik: