Ó igen...és még egyszer is: Ó IGEN! Este erőt vettem magamon, és beállítottam az ébresztőkémet 2:55-re. Már előbb is felébredtem (mert megint sikerült valami hülyeséget álmodnom), de visszabóbiskoltam. Aztán amikor szólt az ébresztés, újra erőt vettem magamon, és kimásztam az ágyból. Már délután hazafelé láttam a delikvenst, és csak reménykedni tudtam, hogy éjjel is látni fogom. Nem sok esélyem volt, mert ahol lakom, ott minden oldalról házak, de azon a kis égfelületen pont szembenéztem vele

Amikor felkeltem, és először kinéztem, már elkezdett karcsúsodni, és apránként teljesen elfogyott. Régen láttam már holdfogyatkozást, és bár most kissé nyomott vagyok az alvás hiányától, de azért úgy érzem, hogy megérte az az egy óra ébren Már csak egy jó fényképező hiányzott, hogy teljessé tegyem ezt a bejegyzést...