Ezzel teljesen egyet tudok érteni. Általában és is gyalogosan vagy bkv-val közlekedem, és majdnem hogy ugyan ott ahol te. A héten nálam van a Faterom kocsija, és azzal is lehet ilyeneket tapasztalni, látni. Múltkor piros lámpa (a szokásos, már látom, hogy megint meg fog találni a fedél nélküli). Meleg van, van légkondi, de nem annyira szeretem, így persze le volt engedve az ablak. odajött és mondtam, én nem tudok segíteni. Mire felháborodva közölte, hogy bezzeg ilyen drága autóra és benzinre telik (hát én kérek elnézést). Mondtam neki, hogy persze, hogy telik, megdolgozom érte. Szerencsére tovább haladt és ahogy láttam másoknak is hasonló stílusban reagált, de szerencsére a lámpa is közben zöldre váltott. Azt hittem, hogy talán még meg is ver... :S

Újpest központtól nem messze lakom. Van egy állandó hajléktalan nő a metro aluljárójában. Hónapról hónapra figyelhettem meg ahogy egyre lejjebb és lejjebb jut, olyan mélységekig, amire nincs szó. Mostmár állati szinten él, maga alá piszkolva fekszik. Szörnyű belegondolni abba, ha jön a tél, mi lesz vele. Mindig kikészít a látvány, elvégre egy nőről van szó. Mi visz arra egy embert, hogy önként szabaduljon meg mindentől, ami értékes lénnyé teszi? Vagy neki ez az érték? :( Az elején adtam neki aprót, de rájöttem, ez nem megoldás. :(

nem feltétlen önszántukból lettek hajléktalanok. bár ettől függetlenül is úgy érzem bárhonnan fel lehet állni. csak akarni kell.