DuDe

Ez lenne a negyedik merengős bejegyzés arról, hogy megint eltelt egy év, meg minden ilyesmi. Igaz, ha jól emlékszem, már a tavalyi blog-szülinapon sem vittem túlzásba a nosztalgiázást. Az évek szállnak (anyááári fááákalatt), és egyéb közhelyek...Utóbbi időben, ahogy…

Az új év - bármily sablonos is - mindig valami újat tartogat. Azt persze soha nem tudjuk, mit. A nagy szavak, mint élet, halál, boldogság, maró bánat...nos ezek nem kellenek, ahogy a szlogen is hirdeti, lassan négy éve. A nagy újévi fogadalmakat elkerültem. Álltam az utolsó, majd az…

Hűvös...kabát nyitva...zene válogatás - Massive Attack jó lesz...kabát bezár...Massive Attack jó választás volt...fázni fog a fejem sapka nélkül...ma sem metrózok...újság, szemkontakt - nem érdekel...séta...levelek hullanak...autó nem ad elsőbbséget - legszívesebben…

Lehet, hogy velem van a baj, de nem szeretek káromkodni. Valahogy nem szoktam rá, és bár néha igencsak jönne, nem engedem ki. Többen mondták, hogy néha el kell engedni, merthogy feszültséget old, meg ilyesmi, de valahogy nem áll rá a szám... Hallani sem szeretem, és most lehet, hogy…

A korai munkába indulásnak is megvannak a maga szépségei, illetve árnyoldalai. A minapi történet ellensúlyozásaképp ma kicsit máshogy kerültem szembe a népesség fedél nélküli részével. Reggelente az Üllői úton, és a körúton gyalog megyek, mert az nekem jó - többnyire.…

Már majdnem eljutottam az úszóbérlet megvásárlásáig, és már majdnem átgondoltam, hogy kéne visszavenni a zabálásból. Úgyszintén közel járok a munkahely kereséséshez, már amennyiben az egyet jelent az otthon eltöltött szabad foglalkozással... Utálom magam, amikor ilyen…

A hétvége arra való, hogy az ember kipihenje a hét fáradalmait, aktívan, avagy passzívan. Én ez utóbbit érszesítem előnyben. A legnagyobb aktivitásom az ebédért való negyed órányi gyaloglás volt oda, illetőleg ugyanennyi vissza. A két út között az ebéden kívüli…

Kedd volt. Akárcsak ma. Reggel korán. Pont, mint most. Nagyjából ezekben a percekben, amikor is e bejegyzést "papírra" vetem. Az évnek ennek a napján mindig elkap valamiféle nosztalgia, és minden évben egyre több van, amire az ember visszaemlékezhet. Ez így teljesen magától…

Reggelente a Klinikák utcai metróállomás épülete előtt ballagok el, de beugrok egy metro újságért, hogy legyen mit olvasgatni útközben (azt sajnos nem mondhatom, hogy a képregények miatt, mert az egyetlen megmaradt Kázmér és Huba már nagyon lapos ), és sétálok tovább. Már…

Mostanában sokat töprengek. Jut rá időm...legalábbis a melóhelyen kívül, mert azon belül egyelőre a telitorkos verziót alkalmazom. Igazándiból semmi különös, vagy világmegváltó gondolatom nincs, csak egyszerűen többet pörög az agyam a kelleténél. Persze a…