Kellemes fáradtság vett rajtam erőt. Mégis most érzem, hogy jó leülni, és írni pár gondolatot. Igen, délelőtt még azt írtam, hogy valószínűleg az lesz az egyetlen bejegyzés a napon, bár az is lehet, hogy mire ennek a végére érek, már holnap lesz ma...vagyis ma lesz...na mindegy, szóval lényeg, hogy éjfél elmúlik :)

Jó volt összejönni a barátokkal, még ha nem is jött el mindenki. Volt meglepetés-vendég is, akiről nem tudtuk, hogy jön, mégis megjelent. Talán ez is olyan dolog, amint azt Myra írta korábban, hogy ha valamelyik területen elveszik valami, akkor kapunk egy újat máshol. Igaz, ez ebben az esetben nem teljesen passzol, de azért én érzek némi párhuzamot :) Ma újra hallhattam egy hangot, ami igencsak jól esett. Pár nap kihagyás után még inkább hatott, és még jobban belebizsergett mindenem, függetlenül a beszélgetés tartalmától. Fura dolog, ahogy az ember fizikailag reagál a másik hangjára, mintha az nem csak a dobhártyát rezegtetné meg, hanem minden egyes sejtet, minden idegvégződést is...

Holnap nagyszülőknél leszek délelőtt, mert némi felújítást végeznek a házukban, és hát elkél a segítő kéz. A délutánomat, ha csak szóban is, de egyetlen emberrel szeretném tölteni, remélem Ő is így érzi, és ugyanezt szeretné.

Igen, eddig tartott a lendület, alvás következik, és remélem egy jobb álom, mint a tegnap éjjeli.