Az új év első bejegyzése, új év új élet...és efféle sablonok. Nem kellenek. Itt ücsörögtem már egy ideje, mikor rászántam magam, hogy írok pár sort. Na nem megszokásból (bár lehet, hogy ennek is van köze a dologhoz), mint inkább időtöltés gyanánt. Igen, tudom, unalomból nem kéne írnom, meg csak azért, hogy legyen itt valami, de most mégis valami ilyesmi "motivál". A tegnapi kedvemet inkább nem jellemezném, és a mai is csak egy fokkal jobb. Mármint úgy értem (<-magyarázkodás), hogy jól indul a napom, a tegnapi is jól indult, mégis valahogy egy idő után erőt vesz rajtam ez a melankólikus hangulat, és bármibe kezdek, félbehagyom, mert elmegy a kedvem "menet közben". Nem tudom, mi az, ami miatt ilyen vagyok, értetlenül állok a jelenség előtt

Odakint elvileg most nem esik az eső. Már nagyon elég volt 2 napon keresztül az esőzésből. Főleg a tegnap esti köd tette be a kaput hazafelé. Annyira utálom ezt a fajta ködöt. Máskor talán még tetszene is, mert sejtelmes, meg ilyesmi, de a tegnapi hangulatom nem igazán ezt hozta ki belőlem. Sebaj, remélem, ma már egy kicsit...szárazabb lesz minden odakint. Még ebédelnem is kéne valamit, aztán irány a meló (<-újabb nagy kedv-hozó). Ezekkel az ékes szavakkal be is rekesztem a mai panaszáradatot, aztán igyexem legközelebb szívhez szólóbbat írni...