Úgy tűnik, hozzászoktam a hosszú alváshoz (najah, a jóhoz nem nehéz..), mármint ami nekem hosszú  Pedig lassan rá kéne hangolódnom a koránkelésre, mert hétfőn már...eh, mindegy, egyelőre nem gondolok bele

Tegnap este, és ma is valami fura érzés van rajtam...talán leginkább úgy nevezhetném, hogy alkothatnékom van Ez végülis nem baj, mert máskor is rámtört már, csak most valamiért nem tudom, hogyan "éljem ki". Igazándiból semmihez nincs indulásom, nem tudom, mit is szeretnék alkotni, vagy hogy tényleg szeretnék-e... Namindegy, ha mást nem is, ebéd gyanánt alkotok palacsintát