Kollégáim már régóta mesélnek egymás közt a Fűrész című film(ek)ről. Hogy az mennyire durva, és hogy micsoda lelkület kell egy ilyen sztori kitalálásához. Én meg mindig csak figyeltem, mert nem láttam a filmet, és eleinte nem is igazán volt rá indulásom, hogy megnézzem. Aztán addig-addig hallgattam, amíg már kíváncsi lettem, és nekifutottam... Aki már látta, az tudhatja, hogy három rész készült belőle - és hamarosan itt a negyedik is. Az első részt egy hete néztem meg. Érdekes volt, bár kicsit fura volt, amíg egy jókis csavar nem jött a végén. Tegnap belehúztam, és megnéztem a második, és a harmadik részt is. Majdnem egymás után. Azért csak majdnem, mert a kettő között volt egy kis Dr. House Hát mit mondjak...úgy gondolom, a mai nemzedék már nem rohan ki falfehéren a mozikból, ha horrorfilmet néz. Én egy amolyan köztes nemzedéknek tartom magam, aki kiskorában a The Thing után igencsak megriadt, és az Ördögűző első részének csak a hangjaitól - akkor még a szülők nem engedték megnézni, de a hangok kiszűrődtek - is nehezen tudott elaludni. A Bolygó neve: Halál -t már moziban láttam, de utána hazafelé sűrű hátratekintgetés volt a végeredmény. Az Ezüst pisztolygolyó elején látható lecsapott pörgő emberfej látványa is szépen "beleégett a retinámba"

Mostani fejemmel (is) szeretem az ilyen filmeket, és most már sok mindent végig tudok nézni, bár azért amikor fecskendővel szúrnak, attól most is beszűkül a szemem A horrorfilmek készítőinek egyre jobb, egyre látványosabb, és egyre realisztikusabb alkotásokkel kell kirukkolni, hogy a közönséget megfogják, ami ismerve a mai fiatalok ingerküszöbét, nem könnyű.

Nekem mindenesetre két film, és a továbbra is alig gyengült nátha kombinációja kellően rossz álmokat hozott Olyan tipikus "hiába kelsz fel közben, ha visszaalszol, ugyanaz folytatódik" típusú álom. Fél 3-kor lett elegem belőle, felkapcsoltam a kislámpát az ágyam mellett, és olvastam egy kicsit. Magának az olvasásnak annyi haszna volt, hogy a visszaalvás után már csak kevésbé rosszakat sikerült álmodnom.