Múlt hét eleji a sztori, de azért okulás képpen mindenképpen érdemes lejegyeznem 
Rádiós órára ébredek reggelente. Semmi sípolás, csipogás, zörgés, vagy ehhez hasonló élet-rövidítő hatások. Halk zene a rádióból. Nekem ennyi épp elég ahhoz, hogy felébredjek. Korábban bio-ébresztőm volt, de szerencsére mára már Fecó is rászokott arra, hogy nem ugrál rám hajnali fél 2-kor, mertmivelhogy ő éhes...ma már szépen alszik addig, amíg én el nem kezdek mocorogni reggel, és csak ekkor mászik a mellkasomra dorombolva
Tehát a kérdéses estén a félálom felé kacsintgatva másztam ágyba, és a fent említett rádiós ébresztőt 10 perccel korábbra szándékoztam állítani, hogy másnap reggel a "nagy rohanásban" legyen időm borotválkozni is.Ébresztés tehát 5:30-on. A beállításhoz egy gombot kell elhúznom a kütyüoldalán, majd a tetején található gombokkal (egy az óráknak, egy meg a perceknek) beállítani a kívánt időt. Miután ezmegvan, gomb visszahúz, és mutatja az időt (amit mellesleg szintén a két felső gombbal lehet beállítani). Ezután jöhetett a lefekvés, majd a pánikszerű bealvás.
Amikor a rádió megszólalt, nehezen ébredtem. Éreztem a szememen, hogy nem volt még elég ennyi alvás. Fecó a mozgásra felébredt, és már indította is a reggeli automatikát; mászás, dorombolás, bújás és a "kászálódj má' ki az ágyból, vazzeg!" nézés Felnéztem az órára, és tényleg annyi idő volt, így hát feltápászkodtam, kiszolgáltam a fiatalurat, majd én is elkészültem. Mivel úgy saccoltam, hogy még van egy kis időm, leültem a gép elé, megnéztem a jegyzeteimben, hogy mit rendeltem aznapraebédet, majd miután láttam, hogy 45 van, összekaptam magam, és indultam. 50-kor kinyitottam a bejárati ajtót, és lekapcsoltam az előszobai lámpát, amitől abban a pillanatban kuka sötét lett. Gondoltam, biztosan felhős az ég, és ettől van ennyire sötét. Kiballagtam a lifthez, és kinéztem a nyitott lépcsőházból. Issszonyat sötét volt, és kezdtem gyanút fogni. Elővettem a telefont, és sejtésem beigazolódott...a várt 7 óra előtti idő helyett a telefonomon ezt láttam: 4:53.
Egyből összeállt a kép. Az álmosság, a sötétség mind értelmet nyert egy pillanat alatt. Visszatérve a lakásba még egy gondolat futott át az agyamon. Van egy világítós óra a mikrón. Van egy a tűzhelyen, és van ugyebár a windóz óra jobb-alul...ahol csak a percekre bírtam figyelni, és persze van egy mutatós óra egy polccal feljebb, mint az elátkozott rádiós óra. Mindezek ellenére sikerült két órával korábban kelnem, és csak sovány vigasz volt, amikor úgy, ahogy voltam, ruhában visszafeküdtem aludni, majd - miután a 2 óra csúszást visszaállítottam - belőttem az ébresztést 6:40-re... 
Az már csak a hab a sztori tetején, hogy másnap lefekvéskor nem kapcsoltam be az ébresztést (elfelejtettem, igen), és bár hajnalban eszembe jutott, mégis a szokásosnál fél órával később riadtam fel, mivel az ébresztés 5:40 helyett 6:40-en maradt...no comment.
