Ma egy kis családi banzáj volt kint Lakitelken. Azért kint, mert én meg bent lakom a 6kerben Szóval ottan voltunk jól, ahol korábban ezek a képek készültek. Most is készültek képek, és persze miért is ne a legfontosabb pillanatban fogyott volna ki az elem a fényképezőben Namidegy, ezt is áthidaltuk vala. A szokásos sétáról, ami a Dunapart felé vitt volna - azért csak volna, mert a Duna megsejtette, hogy jövünk, és elénk jött - csak annyit, hogy valószínűleg sikeresen megszurkált közben a nap, mert mire hazaértem, nem a szombat esti láz lett úrrá rajtam, hanem némi fejfájás, és enyhe szédülés Volt persze kaja minden mennyiségben. Halászlé, rántott hal, sült csirke, petrezselymes kumpi, dinnye, pogácsa, zserbó - amit nem feltétlenül ebben a sorrendben fogyasztottam, de megvolt mind És hát természetesen a macskák dögönyözése Kedvenc képem emitten látható:

Jah, és ne feledkezzünk meg nagyapám újabb hihetetlenül ütős bölcsességéről, amit a rántott hal eltüntetése után vetett elénk: "A ruszlihoz nem kell szemüveg" Mondta mindezt azért, mert a szálkák szedegetéséhez bizony kellett neki a szemüveg