Az elmúlt két napban ráerősítettem a "kúttúrális" vonalaimra Kedden meghívódtam színházba, ahol egy újonnan induló darabot néztünk meg. A Vígszínházban megy az Augusztus Oklahomában című darab, amit csak ajánlani tudok, mert nagyon jó. Igaz, amolyan családi dráma, tele hihetetlen feszültséggel. Egy amerikai család története bomlik ki a színpadon, és számomra többek között arra világított rá, hogy minden életben vannak titkok, amik talán soha nem kerülnek felszínre. Nehéz így írásban átadni, érdemes megnézni, érezni, hagyni, hogy sodorjon. Annyi mindenesetre biztos, hogy a végén nem csak a központi figurát megformáló Pap Vera küzdött a könnyeivel...

Tegnap egy játék során nyert ingyenjegyekkel néztem meg a Watchmen című filmet premier előtt. Nem nagyon szeretnék előre lelőni semmit, úgyhogy csak annyit, hogy nem a megszokott szuperhősös film, egy kicsit (nagyon) sötétebb a hangulat, és az egyébként nagyszerűen eltalált képi világ. Igaz, a film alapjául szolgáló képregényt nem ismerem, de úgy gondolom, nem véletlenül tartják nagyra. Ami meglepő volt, hogy a bemutató alapján nem derült ki, mennyire keményen jelenítik meg a képregény világát. A film elején a 16-os karika szerintem nagyon enyhe figyelmeztetés volt. Szerintem bőven helytálló lett volna a 18-as karika is. Amit viszont nem értettem, hogy a filmre simán jöttek be az alig tizenéves gyerekek a szülőkkel. Persze aztán a film közben szép lassan elszivárogtak, és jobb is volt ez így. Félreértés ne essék, nem az a bajom, hogy a film ennyire nyersen ábrázolja az erőszakot, mert a történetnek ez is szerves része. Inkább az a bajom, hogy előre ezt nem nagyon lehetett tudni. Mindettől függetlenül nekem nagyon bejött, és biztos, hogy meglesz DVD-n is

Ez a két esemény külön-külön is nagyon intenzív érzelmeket korbácsol, de így együtt (egymás után) különösen nagy hatással volt rám. Szeretem, ha van egy kis mozgás az életben, de azért az ilyen élményekkel óvatosan kell bánni Ismételten modom, nem panasz, csak hát nem vagyok hozzászokva sem a színházban könnyezéshez, sem a mozi utáni fura álmokhoz...