Mostanában valahogy ritkábban emlékszem az álmaimra. Szinte minden éjjel álmodok valamit, de utóbbi időben felkelés után már nem emlékszem, mit... A ritka kivétlek pedig vagy annyira kuszák, hogy azért nem tudom felidézni, vagy nagyon valóságosak, és olyankor egész napra való gondolkodnivalót szolgáltatnak.

Legutóbb azt sikerült álmodom, hogy vonatra szálltunk, és a legelső kocsiban ültünk. Láttuk, ahogy a mozdony odatolat, de amikor elindult, csak egy lökhárító-szerű darab maradt rajta, a mi kocsink pedig lendületből gurult tovább - a rossz vágányon. Figyeltem, ahogy mindenféle útba kerülő tárgyat, pl. egy sín melletti követ sodortunk el, és alig lassultunk. Aztán, mikor végre megálltunk, mindenki leszállt, és odamentünk a táblához, ahol ki volt írva, mikor jön a következő vonat...

Reggel még az állomások neveire is emlékeztem, amiket néztünk, de most már ez elhomályosodott. Furcsa dolog az álom, és soha nem tudom, hogy jelzések, útmutatások, netán üzenetek vannak elrejtve bennük, vagy egyszerűen csak az elménk játékai. Az az igazság, hogy az ember hajlamos a jobb felé hajlani, de ettől még nem derül ki egyértelműen, melyik verzió igaz...