DuDe

Vannak érzések, amiket az ember gyermeke nehezen tud kifejezni. Érzések, amik bármennyire feszítenek, bármennyire ki akarnak ömleni, úgy érezzük, hogy a frissen születõ szavak csak halvány árnyékai lennének annak, ami valójában odabent lángol.Néha azon kapom magam, hogy a…

"Reggel" van. Nem idõben, hanem fejben. A szoba még sötétben - hála a reluxának - én pedig itt ülök a gépnél, és elbambulok a tévébõl szóló zenén. Depeche Mode top 10 az MTV-n. Mindenféle mosolyogtató emlék száll felém ebbõl a zenébõl. A rossz emlékek az idõk…

Néha olyan vagyok, mint egy ló. Na nem a méreteim, és nem is a lábaim száma, sõt még a sörényem miatt sem. Többé-kevésbé ember(i)nek érzem magam, csak néha megbokrosodom  Ami egyik nap könnyednek és vidámnak tûnik, attól másnap harapok, és rúgok, és ki tudja még,…

"Az a legjobb módja, hogy elveszítsünk valamit, ha túlságosan akarjuk azt."

Furcsa, hogy megint így érzek, de most egész más miatt. Most is gyûlik, és halmozódik, de most nem fekete csomó van a végén, hanem minden bent ragadt szó, minden felgyülemlett gondolat megõrzi a színét, ízét, hangulatát. Élvezem. Élvezem a vibrálást, a feszítést,…

Jól vagyok  Megint megszállt a "nem görcsölök az elkövetkezendõn, élvezem a jelent" felirattal rendelkezõ állapot. Többet nem tudok mondani, kéremkapcsojjaki Jah, és hajrá nand, hajrá blogol!  

...legyen olyan bejegyzés is, amihez lehet kommentelni  Igaz, még nem tudom, miről is fog szólni, csak most állandóan mozog a kezem a billentyűzet fölött, és gondoltam levezetem itt  Talán a holtponton átlendült, kialvatlan állapotom miatt van így, talán…

Pár napja tervezem, hogy írok...nem ide, amoda (ez milyen fura szó, nem...?). Pár napja mindenféle gondolat pörög a fejemben, de lassan már meg sem lepődöm ezen. Pár napja alig látom, mi történik rajtam kívül, túlságosan lefoglal a befelé fordulás figyelés.Ma úgy gondolom,…

Öröm, bánat, múlt, vagy épp jövő. Korábban írtam róla, hogy mennyire fontos írni, és mennyire szeretünk nyomokat hagyni magunk után. Ez manapság nem nehéz, hiszen nem kell kőbe vésni a szavakat (legalábbis nem szó szerint) ahhoz, hogy megmaradjanak, és minél több ember…

Nem tudom eldönteni, hogy kikívánkozik, vagy bent akar maradni. Azt sem tudom eldönteni, hogy én hol szeretném "látni". Ha kiírom, ami bent van, akkor talán könnyebb lesz újra lélegzethez jutni, de amíg kifelé jön, addig hasít, karcol, éget és mélyebbre süllyeszt abban,…